Készül az Európai Egyesült Államok

2012. dec. 13.



Magyarország sorsa is múlik azon, mire jutnak ma kezdődő tanácskozásukon az Európai Unió vezető politikusai. Muszáj lenne kitalálni valamit az európai gazdaság problémáinak enyhítésére. A tagállamoknak előbb-utóbb le kell mondaniuk önállóságuk néhány eleméről, de legalábbis lehetővé kell tenniük, hogy az EU a mostaninál jobban beleszólhasson az életükbe.

Súlyos depresszióban teltek az Európai Unió idei csúcstalálkozói, és bár a gazdasági nehézségeknek nincs még vége, most úgy tűnik, végre egy kis levegőhöz jut Európa. A várakozások szerint fordulatot hoz az Európai Unió vezetőinek most kezdődő idei utolsó csúcstalálkozója, igaz, nem az euróválság megoldásában, hanem a megoldás mikéntjében. Senki sem vár nagy durranást vagy történelmi áttörést, de fontos lépcső lehet az eurózóna helyzetének rendezésében a ma délután kezdődő tanácskozás.
Pedig a téma fajsúlyos: az sem túlzó kijelentés, hogy Magyarország sorsa is múlik rajta. Az EU vezetőinek meg kell próbálniuk kitalálni valamilyen megoldást az európai gazdaság problémáinak enyhítésére. A gazdasági nehézségeket okozó legfőbb gondokon - a nagy államadósság, a növekedés lassulása, a versenyképesség romlása - az elmúlt hónapokban fejvesztett kapkodással próbáltak segíteni. Az adósságválság és az eurózóna válsága miatt gyakran rendkívül gyors és nem is mindig kellően előkészített döntésekre kényszerültek.
Most azonban enyhült az unió vezetőire nehezedő nyomás - mondta egy szerdai tájékoztatón Györkös Péter, Magyarország uniós nagykövete. Az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak (ET) most módja lesz a jövőbe tekinteni, nem kell azonnali döntéseket hozni, átgondolhatják a majdani döntéseket, és megállapodhatnak a menetrendben. Igaz, ha a piaci helyzet másképp alakul, ez "egy pillanaton belül fejre állhat".

Szusszan egyet Európa
Júniusban az EU vezetői még azt ígérték, decemberre "pontos és határidőkhöz kötött" útitervet vázolnak az eurózóna gondjainak megoldására, és mindenki az év végi hajráról beszélt. Sokan gondolták úgy, konkrét döntések kellenek ahhoz, hogy megfeleljenek a pénzpiac elvárásainak, és az euró mögött álló intézményeket megfelelő hatalommal ruházzák fel - írta a Financial Times.
A tervek között szerepelt az eurókötvények bevezetése, az euróövezet bankjainak egységes betétbiztosítási rendszere, vagy épp az uniós szerződések módosítása. Ezek továbbra is napirenden vannak, mégsem szerepelnek abban a múlt héten kiszivárgott jelentésben, amelyet Herman Van Rompuy, az ET elnöke terjeszt várhatóan az állam- és kormányfők elé. Ők csütörtökön jóformán csak arról döntenek, hogy a jelentésben szereplő javaslatokról milyen időrend szerint határoznak a jövőben.
A jelentés, amelyet Herman Van Rompuy, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker, az eurózóna minisztereit tömörítő Eurogroup elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke írt alá, három lépcsőben fűzné szorosabbra az euróövezet tagjait. Az első lépcsőben hoznák létre a közös bankfelügyeletet, és megteremtenék a bajba jutott pénzintézetek közvetlen feltőkésítésének lehetőségét.
A 2014-ig tartó második fázisban közös intézményt állítanának fel a bankcsődök levezénylésére, illetve lefektetnék a reformok kötelező érvényű végrehajtásának feltételeit, például az egyes tagállamok és uniós intézmények közötti szerződések keretében. A harmadik fázis már 2014-et - a következő európai parlamenti választásokat - követően valósulna meg, itt már szó van egyfajta kezdetleges euróövezeti közös költségvetés életbe léptetéséről is. Ennek alapja az a segély, amelyet azok a gazdasági nehézségekkel küzdő államok kapnának meg, amelyek részletes reformmegállapodást kötnek Brüsszellel.
Kevesebb önállóság
Az egész folyamat lényege az lenne, hogy a közösség által szükségesnek ítélt reformokra bírják rá azt a tagállamot, amelynél az egész EU stabilitását veszélyeztető strukturális probléma merül fel (például a magas adósság nem csak Görögország problémája; ha csődbe megy, akkor rengeteg pénzt buknak más országokban működő európai bankok is). Az ilyen mérgezett államokkal különmegállapodást kötnek a reformra, cserébe átmeneti anyagi támogatást kapnak a végrehajtáshoz.

Az egyik megoldási javaslat szerint a tagországok költségvetését valamilyen módon egységes európai költségvetésbe kovácsolnák, akárcsak az adózási és foglalkoztatási szabályokat, ami lényegében azt jelenti, hogy a tagállamoknak le kell mondaniuk önállóságuk néhány eleméről, de legalábbis lehetővé kell tenniük, hogy az EU a mostaninál jobban beleszólhasson az életükbe. Igaz, ez valószínűleg csak az euróövezetre korlátozódik majd.
Féltékeny franciák, aggódó németek
Az első szakasz legfontosabb kérdése a közös bankfelügyelet megteremtése. Ebben a kérdésben csütörtökre virradó éjjel, hosszas tanácskozás után jutott dűlőre az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin. A javaslat értelmében bankfelügyeleti jogkörrel ruházzák fel az Európai Központi Bankot, és létrejön az európai bankokat felügyelő uniós intézmény is legkésőbb tavasz közepére. A probléma bonyolultságát jelzi, hogy a jól előkészített tanácskozás csütörtök reggelig tartott, fél hét is elmúlt, mire közzétették az eredményt.
A bankunióval kapcsolatos legfőbb vita az volt, hogy hány és milyen bankra terjedjen ki a felügyelet, illetve milyen lesz a munkamegosztás a központi felügyelet és az országok felügyeleti bankjai között. Itt a franciák és a németek kerültek ellentétbe. A németek ódzkodnak attól, hogy a felügyelet hatásköre minden bankra kiterjedjen, elsősorban saját speciális kis takarékszövetkezeteiket szeretnék kivonni ez alól. A franciák ugyanakkor féltékenyek a németekre, mivel náluk más jellegű a bankrendszer - több a nagybank -, és szinte minden bankjuk bekerülne a felügyelet alá.
Az ellentétet mutatja, hogy a németek 50 milliárd eurónál húznák meg a határt, az ennél nagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező bankokat terelnék be a közös felügyelet alá. A franciák viszont jóval alacsonyabbra, 2,5 milliárd eurós mérlegfőösszeghez tennék a lécet. Német lapértesülések szerint a kompromisszum úgy született meg, hogy a felügyelet minden fontos bankot ellenőriz, a kisebb bankokat viszont meghagyják a nemzeti felügyeletek hatáskörében, itt csak egyes kirívó esetekben avatkozna be az új hatóság. Martonyi János külügyminiszter pedig csütörtökön azt mondta, hogy a megállapodás szerint csak bizonyos szint felett gyakorol ellenőrzést az európai felügyelet, de a bankok méretét több faktor alapján is nézik majd, például hogy hány tagállamban van jelen, mekkora pénz áll mögötte és hogy az hogyan viszonyul az adott ország GDP-jéhez.
Magyarországnak tetszik az alku
A bankfelügyeletről szóló elvi megállapodást Martonyi János magyar külügyminiszter "nagyon lényeges fejleménynek" nevezte csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésén, ahol azt mondta, az alku "alapjában véve már létre jött", azt csütörtökön minden valószínűség szerint jóvá fogják hagyni. A szerda éjszakai megállapodás a miniszter szerint Magyarország szempontjából lényegesen jobb feltételeket tartalmaz, mint az eredeti verzió, így Magyarország, valamint várhatóan a többi eurozónán kívüli EU-tag sem fogja azt megvétózni. A miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy két külön dolog elfogadni a terveket, és eldönteni, hogy az adott ország részt vesz-e benne: eddig Svédország és Nagy-Britannia is jelezte, hogy bár nem él vétójával, kimaradna a tervezett rendszerből. Bár Martonyi a tervekről nagyon pozitívan nyilatkozott, megerősítette, hogy a csatlakozásról a magyar kormány is csak később dönt.


Ez az Egyesült Államok nem az az Egyesült Államok
Nélkülözhetetlen a bankunió, mivel a közös piac logikája - nagyon erősen függenek egymástól a bankok, rendkívül integráltak a pénzpiacok - ezt megkívánja, mondta Darvas Zsolt brüsszeli gazdasági elemző, a Brueghel Intézet munkatársa. A bankunió úgy tudja mérsékelni a válságot, hogy nagyobb távlatban segít megelőzni a válsághelyzetek kialakulását, a bankok elburjánzását, visszafogja a politikusok költekezését, leépíti a bankvilág és a politika összefonódásait, és a sérülékeny helyezet kezelésében is sokat segíthet.
Az elemző szkeptikus a tervekkel kapcsolatban, és az USA-t hozta fel példaként, amely nem korlátozza a tagállamok gazdaságpolitikáját, de van piaci felügyelő mechanizmusa. Itt azonban korábbi keserves tapasztalatok alapján alakult ki, hogy a tagállamok maguk vezették és tartják is be a szigorú szabályokat. Az EU-ban ugyanakkor van némi létjogosultsága annak, ha egyes országok képtelenek megfelelő gazdaságpolitikát folytatni, akkor meg kell mondani a központból, mit tegyenek. A szankciókat ellenzi, de látja létjogosultságukat - mondta egy szerdai háttérbeszélgetésen.
Figyelünk mi isMagyarország ugyan nem eurózónatag, de nem csak a partvonalról figyeli az eseményeket. Mivel szerződéses kötelezettséget vállalt, hogy ha teljesülnek a feltételei, belép a zónába, nem mindegy neki, az milyen lesz, és az sem, hogy zónán kívüliként, de oda tartóként legyen lehetősége önkéntesen felvállalni az új feltételeket. Györkös Péter nagykövet szerint ezt a törekvést elismerték.
forrás: http://www.origo.hu


TETSZETT A BEJEGYZÉS?

0 megjegyzés:

Speak up your mind

Tell us what you're thinking... !

 
Support : Creating Website | Johny Template | Mas Template
Copyright © 2009 - 2017 BUXMASTERS - All Rights Reserved
Template Created by Creating Website Inspired by Sportapolis Shape5.com
Proudly powered by Blogger