A tőzsde története és működése

A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek. A "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt.

 

A kezdetek: A XV-XVI. században a kereskedelem Európa-szerte gyökeres strukturális átalakuláson ment keresztül. A kereskedők kínálatában a luxusjavak (fűszerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mezőgazdasági tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a (városi) kézmuipar által gyártott termékek kereskedelme egyre bővült. Ennek lett velejárója a kereskedőknek a piacokért és a haszonért folyó "nemzetközi versenye". A franciák "vetélkedtek" a spanyolokkal, az olaszokkal, a németekkel, a flamandokkal stb., és persze egymással is.

Flandria és Hollandia városai tüneményes gyorsasággal fejlődtek. A közkeletű, s egyre inkább hódító "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. E holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák került különböző utakon az európai nyelvekbe, pl. a franciába "bourse", az olaszba "borsa", a németbe "Börse", az oroszba "burza" alakban. Jelentésük: "elfekvő készletek értékesítése", s ennek a jelentéstartalomnak a magyarban a börze kifejezés felel meg. A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés. A tőzsde szó jelentése "áruknak - áruminták vagy szabvány alapján - és értékpapíroknak tömeges, rendszerint spekulációval járó adásvételére létesített intézménye."

A világ tőzsdéi

A világ tőzsdei kereskedésének központja a következő században Londonba helyeződött át, s körülbelül erre az időre tehető a tőzsdék gazdasági jelentőségének az egyes országok határain való túllépése is. A Royal Stock Exchange több mint kétszáz éven át a világ legnagyobb értéktőzsdéje volt, árainak alakulása alapvetően befolyásolta a kontinens fejlődőben levő pénz- és tőkepiacainak helyzetét. Első helyét a nagy tőzsdék között a 20. század közepén elveszítette, mind a New York-i, mind a tokiói börze nagyobbá vált. London éves forgalma napjainkban is meghaladja az ezermilliárd dollárt. Vezető szerepe Európában ma is vitathatatlan, amit az is mutat, hogy a kontinens következő legnagyobb börzéje, a frankfurti német tőzsde forgalma 600 milliárd dollár körül jár.
Az Egyesült Államok két legnagyobb tőzsdéje a New York-i Értéktőzsde (New York Stock Exchange, NYSE) és az Amerikai Értéktőzsde (American Exchange, AMEX), amely szintén New Yorkban működik. Ezeken a börzéken nemcsak amerikai, hanem a világ más tájain kibocsátott papírokat is jegyeznek. Az Egyesült Államokban azonban más értéktőzsdék is működnek, például Bostonban, Cincinnatiban, Philadelphiában.

A NYSE ma a világ legnagyobb tőzsdéje. Éves forgalma megközelíti az ötezermilliárd dollárt, itt több mint 2300 vállalat részvényeit forgalmazzák. New Yorkban a hagyományos két nagy tőzsde rovására azonban egyre nagyobb teret nyert az OTC-részvények számítógépes elektronikus piaca, a Nasdaq. Ennek forgalma ma már a londoni tőzsde forgalmához mérhető, a forgalom itt a kilencvenes években hatszorosára nőtt. A Nasdaq-on majd' 35 ezer papírral kereskednek, vagyis a bevezetett papírok számát illetően ma már jóval nagyobb, mint a NYSE és az AMEX együttvéve. Árai azonban jóval alacsonyabbak, így dollárban mért forgalma is kisebb.

A New York-i mellett a világ legfontosabb tőzsdéje a tokiói. Itt valamivel több mint 1600 részvénnyel kereskednek. Éves forgalma szintén ezermilliárd dollár fölött van. Az elmúlt években gyakran kerültek a világlapok címoldalára a hongkongi, a koreai és más távol-keleti tőzsdék, elsősorban a térségből kiindult kisebb-nagyobb tőzsdeválságok, nagy piaci áringadozások kapcsán. Ezek önmagukban a világkereskedelem szempontjából nem jelentős piacok. Ármozgásaik azonban mégis nagy hatást gyakorolhattak, mivel a tokiói börze befektetőire hatnak a térség többi tőzsdéi. A tokiói tőzsde mozgásaira pedig reagál a New York-i kereskedés, amely sok tekintetben meghatározza a világ többi tőzsdéjének hangulatát.

A magyar tőzsde története

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az egyetlen hazai tőzsde, ahol részvényekkel kereskednek. Az első magyarországi tőzsde a Ferenc József által kezdeményezett Árú és Értéktőzsde, amely 1864-ben jött létre. A tőzsde szervesen bekapcsolódott a nemzetközi piacok vérkeringésébe, árfolyamait mindenütt közölték. A nagy gazdasági világválság a magyar részvénypiacot is érzékenyen érintette, olyannyira hogy 1931-től 1932-ig zárva is tartott. A tőzsdét végül 1948-ban zárták be, politikai okokból.

Egészen 1987-ig fel sem merül a tőzsde újbóli megalapítása. Ebben az évben 22 bank megegyezik, hogy szabályozott formában fogja elősegíteni az értékpapír kereskedelmet. Ezt az 1968-ban megkezdett reformfolyamatok és a kötvények megjelenése alapozta meg. 1988-ban megalakul a Tőzsdetanács, amelynek első elnöke Dr. Járai Zsigmond. Őt Dr. Faluvégi Lajos követte ezen a poszton. 1990-ben megszületik az értékpapír törvény, amely megteremti a jogszabályi hátteret a tőzsde megalapításához. Ugyanebben az évben megszületik a BÉT, melynek első elnöke Dr. Bokros Lajos lett. A kereskedés júniusban kezdődik, az első napon csak az Ibusz részvényekkel kereskednek. 1991 végén költöznek át a brókerek az új tőzsdeterembe. Az ezt követő egy évben bevezetésre kerülnek az államkötvények és a kárpótlási jegyek is. 1995 elején kezdik publikálni a BÉT hivatalos tőzsdeindexét, a BUX-ot. Ugyanebben az évben indítják a határidős piacot, először a BUX-ra és két devizára. 1999 szeptemberét követően a teljes kereskedés automatizált rendszeren folyik, az ún. MMTS-en keresztül. A tőzsdeterem ezzel kiürül. A BÉT 2002 során alakul át részvénytársasággá, egyben aláhúzva hogy profitorientált társaság. 2003-ra a BÉT saját rendszerén keresztül kereskedési lehetőséget biztosít a XETRA rendszerhez, amelyen több ezer nemzetközi részvénnyel lehet kereskedni. 2004 márciusában döntés születik a BÉT Rt. és a Budapesti Árutőzsde egyesüléséről. Ezzel 140 évvel első megalapítása után ismét létrejön az egységes Budapesti Áru és Értéktőzsde.

A Budapesti Értéktőzsde egy olyan szervezett, megfelelő jogszabályi keretrendszeren belül működő koncentrált piac, ahol részvényekkel, kötvényekkel, kárpótlási jegyekkel, és származékos termékekkel, jelzálog hitel levelekkel lehet kereskedni. Ez az egyetlen ilyen hazai társaság. A BÉT kereskedését három szekcióra bontja: Részvény, Hitelpapír, Származékos. A tőzsdén mindegyik szekció termékeire mára csak elektronikus platformon az ún MMTS rendszeren keresztül lehet üzletet kötni.

A BÉT a befektetőknek megtakarítási lehetőséget, likvid piacot (bármikor értékesíthessék értékpapírjaikat) biztosít. A vállalatok számára pedig reális alternatívát jelent a hitelekkel szembeni finanszírozási forrást tekintve.

A BÉT Rt. profitorientált társaság. Célja, hogy a feladata maximális végrehajtása mellett nyereséget biztosítson részvényeseinek. A bevételeket a brókercégektől beszedett forgalmi díjak, a kibocsátóktól beszedett forgalombantartási díjak, és az adatszolgáltatóktól beszedett díjak jelentik.

A BÉT legfőbb szerve a közgyűlés. Itt az összes tag (jellemzően brókercégek, hitelintézetek, befektetők) részt vehet. Ha külön nem hívják össze, évente egyszer tart ülést. Itt az éves beszámoló mellett a legfontosabb tisztségviselőkről, a BÉT stratégiájáról szavaznak. Az Igazgatóság feladata a szervezet irányítása, stratégia kialakítása és lefogadtatása a tagokkal. Az Igazgatóságot a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Emellett külön működik a Választott Bíróság is, amely a kibocsátók és forgalmazók közti esetleges jogvitákban dönthet. Az operatív irányítás a Vezérigazgató alá tartozik. Alá tartoznak a különböző bizottságok, akik az elszámolás, kereskedés, kibocsátókat, index összeállításában dönthetnek.

A BÉT legfőbb ellenőrző szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A tőzsde működése

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság a magyar tőkepiac kulcsszereplője a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformjaként. A pénzügyi közvetítői rendszer fontos eleme, mely alternatívát kíván nyújtani a finanszírozási források után kutatató szervezetek számára a hitelintézeti finanszírozással szemben. Egyúttal a befektetési lehetőségek széles skáláját nyújtja mind a hazai, mind a külföldi befektetők számára, legyenek azok akár magán- akár intézményi befektetők.

A Tőzsde folyamatosan bővülő termékpalettája három jól elkülöníthető részre osztható. A kezdetektől működő Részvény Szekció a tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírok, így különösen a részvények - emellett a befektetési jegyek és a kárpótlási jegy - kereskedését biztosítja. A Hitelpapír Szekcióban az állampapírok mellett egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a jelzáloghitel-levelek, illetve a vállalati kötvények. A Tőzsde legfiatalabb, ám legdinamikusabban fejlődő szekciója a Származékos Szekció, melyben egyedi részvény és BUX index, deviza illetve kamat alapú határidős ügyletek és opciós ügyletek köthetők. (forrás: http://fogyasztovedelem.info )