Tegnap említettem, hogy a Norges Bank kamatlábemelése olyan biztos
volt, mint a Svájci Nemzeti Bank (SNB) EUR/CHF küszöbértéke. Viccnek
szántam, de kiderült, hogy igaz. A Norges Bank nem csökkentette a
kamatlábakat. A piaci várakozások jelzője volt, hogy az USD/NOK pár -
amely emelkedett a bejelentés felé közeledve - azonnal 4%-kal csökkent,
ami éppoly nagy volt, mint az FOMC nyilatkozatra adott reakciója. Azóta
ezen szintek közelében maradt. Úgy tűnt, hogy a kormányzó, Olsen „egy
húron pendült” a Kanadai Nemzeti Bank kormányzójával, Polozzal, amikor
úgy nyilatkozott, hogy a Bank decemberben azért csökkentette a
kamatlábakat, mert „fedezetet akart a reál gazdaság sokkal gyengébb
fejlődése miatt”, de „ez a gyengeség eddig nem mutatkozott. Ez
lehetőséget biztosít arra, hogy most várakozzanak.” Az alacsonyabb
olajárak a várakozásokkal ellentétben nem annyira rontották a gazdasági
helyzetet, és a lakásárak is tovább emelkedtek - magyarázta. Bár Olsen
fenntartotta a jövőbeli kamatlábemelés lehetőségét, ha a gazdasági
helyzet a várakozások szerint alakul; mindazonáltal a piac gyorsan
igazított, és a NOK 2,4%-kal erősödött az amerikai dollárhoz képest. A
NOK továbbra is kiválóan teljesíthet, ha a gazdasági helyzet a vártnál
kedvezőbben alakul. Mivel a GDP növekedése éves szinten 3,2%, és a
fogyasztói árindex 1,9%, minden bizonnyal az egyik egészségesebb a
kulcsfontosságú országok közül. Ha ez a helyzet fennmarad, a NOK
várhatóan túlszárnyalja az eurót.
Eközben úgy tűnt, hogy az SNB „egy húron pendül” az RBA-val és az RBNZ-vel, arra panaszkodván, hogy „a svájci frank jelentősen túlértékelt, és idővel várhatóan tovább gyengül.” Bizonyára igazuk van abban, hogy a deviza túlértékelt, de az OECD szerint 1987 óta jelentősen túlértékelt (akkor 36%-kal volt túlértékelt az amerikai dollárhoz képest), ezért nem számítok nagy változásra. Az SNB elmondása szerint „szükség szerint aktív marad a devizapiacon, hogy befolyásolja a monetáris feltételeket”. Mindazonáltal „jelentősen” csökkentette inflációs előrejelzését, amely várhatóan 2017. 1. negyedévéig nem lesz pozitív (2011. 4. negyedéve óta eléggé stabilan defláció jellemző). Látszólag nem hajlandók saját sikerükre fogadni. Szerintem az USD/CHF pár vétel marad, de ez csak az erős dollár miatt van így; az EUR/CHF pár számára küzdelmes lesz a stabil szinten maradás, és szerintem valószínűbb, hogy csökken.
A GBP volt a tegnapi nap legnagyobb vesztese, miután a Bank of
England fő gazdasági szakértője, Andrew Haldane beszédet tartott.
Elmondása szerint nem lát közvetlen okot arra, hogy a kamatlábakat
emeljék vagy csökkentsék: „Szerintem a kamatláb emelésének vagy
csökkentésének esélye nagyjából egyenlő”. Ez ellentétben áll a Bank
Monetáris Politikai Bizottságának (MPC) feltételezett álláspontjával,
amely a feltételezések szerint a kamatlábemelés idejét fontolgatja a
Fed-hez eléggé hasonlóan. Miközben a piacok kitolták a Bank általi
megszorítás feltételezett dátumát, a kérdés feltehetőleg az idő, nem
pedig az, hogy sor kerül-e arra. Haldane csupán a Monetáris Politikai
Bizottság egyik tagja, és megjegyzései ellentétben állnak Carney
kormányzóéival, aki a közelmúltban elmondta, hogy „rendkívül ostobaság”
lenne a kamatlábak csökkentése vagy a mennyiségi könnyítés folytatása,
hacsaknem az alacsonyabb infláció árt a béremelkedésnek, a fogyasztók
kiadásainak és az üzleti befektetésnek. Mindazonáltal fő gazdasági
szakértőként Haldane szavai fontosak. A vita újraélesztése az angol
fonttal kapcsolatos, mostani politikai bizonytalanság mellett nehezíti a
GBP helyzetét. Most általánosságban véve medve jellegű nézetet vallok a
devizával szemben.
Mai mutatószámok: Ismét aggódunk Görögország miatt! Az európai nap
során a befektetők figyelme valószínűleg visszaterelődik a politikára,
mivel Görögországnak több mint 1,6 milliárd euró értékű, rövid lejáratú
kötelezvényt kell újra meghosszabbítania, 350 millió eurót vissza kell
fizetnie az IMF-nek, valamint kb. 110 millió euró értékű kamatot kell
fizetnie az EKB részére. Az eredetileg a Goldman Sachs által 2001-ben
rendezett swappal kapcsolatos fizetések – az egyik hírhedt swap, amely
palástolta Görögország fiskális helyzetét, hogy jogosult lehessen az
eurózónabeli tagságra – szintén esedékes. Görögország szerdán 1,3
milliárd eurót gyűjtött össze egy kincstárjegy-aukción, de a fennmaradó
összeg egyszerűen megcsappantja az ország rendelkezésre álló
likviditását. A helyzet állása alapján csupán hetek kérdése, hogy
Görögország pénze elfogyjon. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az
Eurogroup elnöke, Jeroen Dijsselbloem által tett megjegyzések azzal
kapcsolatban, hogy Görögország valószínűleg tőkekontrollt vezet be, a
bankokból való pénzkivételre ösztönöznek; ennek becsült értéke naponta
kb. 300 millió euró – elég sok, felhasználva az EKB által a közelmúltban
nyújtott, a 400 millió eurós emelést a sürgősségi likviditási
támogatásban (ELA). Nem meglepő, hogy a görög banki részvények
összeomlanak akkor is, ha az európai banki részvények elég jól
teljesítenek. A Görögország és hitelezői közötti feszültség fokozódott a
múlt héten; az előbbi panaszt tett a német pénzügyminiszterre, az
utóbbi szerint pedig nem zárható ki Görögország eurózónából való
kilépése. A görög miniszterelnök, Tsziprasz hétfőn találkozik Merkel
német kancellárral. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy képesek-e megegyezni,
vagy az eszmecsere csupán ront a helyzeten.
A mutatószámokat illetően az eurózóna januári folyó fizetési mérlegét publikálják.
Kanadában a februári fogyasztói árindex várhatóan lassult az előző hónaphoz képest, és a Bank 1%-3%-os célkitűzés szerinti tartományának alsó határa alá csökkent, ami fokozza a Kanadai Nemzeti Bankra a további enyhítés ügyében háruló nyomást. Ez az alacsony olajárakkal együtt valószínűleg értékesítési nyomás alatt tartja a kanadai dollárt.
Ma beszédet tartanak: az USA-beli kereskedési időszakban az atlantai
Fed elnöke, Dennis Lockhart és a chicagói Fed elnöke, Charles Evans
szólal fel. Kíváncsiak vagyunk az FOMC döntésével kapcsolatos
állásfoglalásukra.
Végezetül pedig gyönyörködjünk a mai napfogyatkozásban!
Eközben úgy tűnt, hogy az SNB „egy húron pendül” az RBA-val és az RBNZ-vel, arra panaszkodván, hogy „a svájci frank jelentősen túlértékelt, és idővel várhatóan tovább gyengül.” Bizonyára igazuk van abban, hogy a deviza túlértékelt, de az OECD szerint 1987 óta jelentősen túlértékelt (akkor 36%-kal volt túlértékelt az amerikai dollárhoz képest), ezért nem számítok nagy változásra. Az SNB elmondása szerint „szükség szerint aktív marad a devizapiacon, hogy befolyásolja a monetáris feltételeket”. Mindazonáltal „jelentősen” csökkentette inflációs előrejelzését, amely várhatóan 2017. 1. negyedévéig nem lesz pozitív (2011. 4. negyedéve óta eléggé stabilan defláció jellemző). Látszólag nem hajlandók saját sikerükre fogadni. Szerintem az USD/CHF pár vétel marad, de ez csak az erős dollár miatt van így; az EUR/CHF pár számára küzdelmes lesz a stabil szinten maradás, és szerintem valószínűbb, hogy csökken.
Kanadában a februári fogyasztói árindex várhatóan lassult az előző hónaphoz képest, és a Bank 1%-3%-os célkitűzés szerinti tartományának alsó határa alá csökkent, ami fokozza a Kanadai Nemzeti Bankra a további enyhítés ügyében háruló nyomást. Ez az alacsony olajárakkal együtt valószínűleg értékesítési nyomás alatt tartja a kanadai dollárt.
Végezetül pedig gyönyörködjünk a mai napfogyatkozásban!
0 megjegyzés:
Speak up your mind
Tell us what you're thinking... !