Falhoz szorították a Visát

2012. dec. 14.




A Visa figyelmeztetést küldött a kormánynak, hogy kivonul Magyarországról a jutalékszabályozás miatt. A fenyegetés aligha jelenti azt, hogy eltűnnek hazánkból a Visa kártyák - a jövőben is lehet majd fizetni velük. A Visa az eltérő jutalékokra panaszkodik, amit saját maga vállalt, de a rivális MasterCard állítja, ők nem amiatt hasítanak.

 "Gyakorlatilag nem lehet látni a Visát, a chipesítés óta jelentősen csökkent a bankok Visa kártya kínálata, és megszűntek az akciók is. A bankok sem bolondok, azt ajánlják, amiből nagyobb bevételük származik, márpedig a MasterCard többet fizet" - kommentálta az [origo]-nak a Visa kormánynak küldött ultimátummal felérő levelét Homa Péter, a Bankkártya.hu szakértője.
A Visa bankkártyatársaság a Népszabadsághoz eljutott levél szerint közölte Pleschinger Gyulával, a szaktárca államtitkárával, hogy kidolgozta a kivonulásról szóló stratégiáját, és heteken belül léphet az ügyben, mivel sem kormányzati, sem piaci oldalról nem kapott ígéretet arra, hogy bármilyen módon megoldódna az évek óta húzódó jutalékügy. 
A Visa azon akadt ki, hogy a rivális MasterCard által alkalmazott 0,6 százalék körüli bankközi jutalékkal nem tudja felvenni a versenyt. Magyarországon másfél év alatt 33 százalékkal, közel 1 millióval csökkent a kártyáinak a száma. (A bankközi jutalék az az összeg, amelyet a kártyahasználat után az elfogadó bank fizet a kártyát kibocsátó banknak. Lásd keretes írásunkat!)

A Visa Europe az [origo] kérdésére nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy levélben fordultak volna az NGM-hez. A szaktárca azt közölte, hogy a PSZÁF és az MNB bevonásával foglalkozik a kérdéssel, és tárgyal a kártyatársaságokkal - de részleteket nem árult el az egyeztetésekről.  
Nem reális a teljes kivonulás
"Ha teljesen, azaz a kibocsátói és elfogadói piacról is kivonulna a Visa, akkor elképzelhető, hogy egy visás külföldi vagy magyar ügyfél nem tudna a kártyájával fizetni. Ez azonban csak a legvégső esetben jöhet szóba. Nem hiszem, hogy ez reális forgatókönyv lenne" - mondta Homa Péter.

Meg kell ugyanis különböztetni a kártyakibocsátói és -elfogadói piacot. Ha a Visa kivonul a kibocsátói piacról, a bankok egyszerűen nem kínálják a jövőben a társaság kártyáit, erre már most is van példa. A kibocsátói piacról való távozás azonban káros lehet: egyrészt az egyszereplőssé váló piacból adódó versenyhiány miatt lenne kedvezőtlen, másfelől azért, mert a Visa fejlesztéseit sem érnék el a magyar ügyfelek. Vagyis az érintés nélküli vagy mobilfizetéses rendszerek fejlődéséből kevesebbet kapnánk, mert ezekben a Visa erős, annak ellenére, hogy a MasterCard is elindult ezen az úton.
Félnek a GVH-tól
Homa Péter szerint a probléma forrása, hogy a bankok a korábbi jelentős GVH-bírság miatt nem mernek belföldi megállapodásba belemenni, hogy ezzel elkerüljék a kartellgyanút. A megoldáshoz az kellene, hogy a GVH előre adjon garanciát, hogy mit tekint kartellnek, és mit nem, ezt követően kialakulhatna egy jelentősebb verseny.
Nem egyformák
A két kártyatársaság teljesen különböző üzleti modell alapján működik. A MasterCard nyereségorientált, a Visa Europe azonban egy egyesülethez hasonlóan működő, a tagbankok által létrehozott szervezet, az általuk befizetett összegből előre megszabott költségvetéssel működik, aztán ha jól megy, a többletet fejlesztésre fordítja, vagy visszafizeti a tagbankoknak.

A GVH 2008-ban indított vizsgálatát 2009 őszén lezárta, és 1,9 milliárd forintra büntette a kártyatársaságokat és a magyar bankokat azért, mert jogsértőnek találta, hogy a Visa és a MasterCard bankközi jutalékai egységesek voltak. A GVH-eljárás során a bankok felmondták a korábbi szerződéseket, és mindkét kártyacég eltérő díjakat állapított meg. Egy uniós versenyfelügyeleti eljárás után a Visa vállalta, hogy a betéti kártyák esetében 0,2 százalékos jutalékot alkalmaz Magyarországon, a MasterCard azonban - egy korábbi uniós eljárást követően - nem tett ilyet. A GVH szerint a magyarországi jutalékok között tapasztalt jelentős eltérés a Visa árazási korlátjának köszönhető. Mivel az uniós eljárások eltérő eredményt hoztak, a GVH az idén újabb versenyfelügyeleti vizsgálatot indított a piaci helyzet feltérképezése érdekében, azt firtatva, hogy sérül-e a verseny.
A rivális taktikai lépésnek tartja a Visa-levelet
"Kétségtelen, hogy a MasterCard a piacvezető Magyarországon, de ez nem csak a bankközi jutalékok közötti különbségeknek köszönhető" - kommentálta a Visa álláspontját Gauder Milán, a konkurens cég régiós vezetője, aki Magyarország mellett további öt térségbeli országban felügyeli a cég működését. Gauder azt is elmondta, hogy mielőtt a Visa megállapodott az EU-val a 0,2 százalékos bankközi jutalékról, magasabb díjakat alkalmazott a MasterCardnál, márpedig a MasterCardnak már akkor is jelentősebb piaci részesedése volt. A Visa levelében említett, 0,2 százalékos díj, amely a MasterCardnál átlagosan 0,6 százalék, kizárólag a lakossági betéti kártyákra vonatkozik, a lakossági hitel- és vállalati kártyákra nem. Pedig ezeken a piacokon is a MasterCard a piacvezető - tette hozzá.
Mire szolgál a jutalék?
A kártyával fizető emberek előtt kvázi láthatatlan bankközi jutalékoknak fontos szerep jut a rendszer működési költségeinek kiegyenlítésében a kártyabirtokos bankja (kibocsátó) és a kereskedő bankja (elfogadó) között. Ha a kibocsátó bank költségeinek egy részét az elfogadó bank nem vállalná át, a kibocsátó arra kényszerülne, hogy a kártyabirtokosnak biztosított szolgáltatásokat csökkentse. Ennek eredményeképpen a kártyabirtokosok és a kereskedők kevesebb fizetési alternatíva közül választhatnának, csökkenne a piaci verseny és a kártyahasználat, ugyanakkor a kártyaelfogadás költségei nőnének.

Gauder kérdésesnek tartja, hogy pontosan mit takar a kivonulás, de szerinte leginkább taktikai lépésnek tudható be. A mastercardos vezető nem tart attól, hogy a Visa teljesen elhagyná a magyar piacot. "Ha arról van szó, hogy a Visa megszünteti a két éve létrehozott egyfős irodáját, attól még minden működhet tovább. Az nem tűnik reálisnak, hogy a kibocsátói és elfogadói piacról is kivonuljon, hiszen bőven egymillió feletti kártyája van a magyar ügyfeleknél. Ekkora ügyféltáborból meg lehet élni, amit jelez az is, hogy az American Express százezres kártyaszámmal is jelen van a magyar piacon" - fogalmazott Gauder, hozzátéve: egy ilyen társaságnak lételeme, hogy elfogadják a kártyáit a világon minél több helyen, hiszen ebből él. A Visa Europe közölte, hogy az iroda méretétől függetlenül, a magyar tagbankokat segítő apparátus mérete nem marad el a versenytársakétól. 



TETSZETT A BEJEGYZÉS?

0 megjegyzés:

Speak up your mind

Tell us what you're thinking... !

 
Support : Creating Website | Johny Template | Mas Template
Copyright © 2009 - 2017 BUXMASTERS - All Rights Reserved
Template Created by Creating Website Inspired by Sportapolis Shape5.com
Proudly powered by Blogger